jelentése: képessé, alkalmassá tétel (latin). A gyógypedagógiai értelmezés szerint a veleszületett ok, fejlődési rendellenesség vagy betegség miatt fejlődésben megzavart és ezért közösségi részvételben akadályozott gyermekekre (felnőttekre) irányul.

azt a képességet jelenti, hogy a látást és a mozgást célzottan összekapcsoljuk. Beszélhetünk szem-kéz, szem-láb és szem-kéz-láb koordinációról. Majdnem minden emberi cselekvésnél szükség. Alapvető képesség, amely előfeltétele az írástanulásnak és mindenféle munka elvégzésének.

a saját testen való tájékozódás, a jobb és bal testfél megkülönböztetése, illetve az ebből származó téri irányok megkülönböztetése. Nemcsak a jobb–bal irányok tudatosságát jelenti, hanem ezen ismeret internalizálását (belsővé válását). Ez teszi lehetővé a tájékozódást. Ha nem határozottan kialakult, akkor ez a téri irányokkal kapcsolatos tévesztése [..]