egy adott nyelv hétköznapitól eltérő, sajátos cél(ok)ból, sajátos helyzet(ek)ben, sajátos feladat(ok) megoldásának érdekében, az adott szakterületre jellemző (szakmai) háttérismeretek birtokában, írott és íratlan nyelvi és társadalmi szabályok, normák és konvenciók szerint történő használata. A szaknyelvhasználat minden pillanatában szaknyelvi és á [..]

annak az eljárásnak a neve, amelynek során az erre felhatalmazott testület egy-egy magyarországi vagy külföldi vizsgaközpont által működtetett vizsgarendszerről és magáról a vizsgaközpontról megállapítja, hogy az szakszerű-e, megalapozott-e, valamint a törvényi előírásoknak maradéktalanul megfelel-e.

alapító okirattal rendelkező oktatási intézmény vagy cégbejegyzéssel rendelkező jogi személy, amelynek épületeiben államilag elismert nyelvvizsgáztatás folytatható, és a vizsgázóknak sikeres teljesítés esetén államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt adható ki.

olyan módszercsomag, amely a nyelvi készségeket valamely előre meghatározott módon méri. Az akkreditációs folyamatban résztvevő szakértők megvizsgálják, hogy a rendszer valóban alkalmas-e nyelvtudásmérésre, és megfelel-e a jogszabályban előírt szinteknek, valamint egyéb követelményeknek. Ha igen, akkreditálásra, azaz államilag elismert és engedélye [..]

2000. január 1. előtt csak az Idegennyelvi Továbbképző Központ bonyolított le olyan nyelvvizsgákat, amelyeket az állam elismert és valamilyen módon előnyöket biztosított azoknak, akik a vizsgát sikeresen letették és bizonyítványt szereztek. 2000. január 1. előtt is voltak olyan más vizsgák, bizonyítványok is, amelyeket az állam „egyenértékűnek” tek [..]

2000. január 1. óta több olyan nyelvvizsga és (sikeres teljesítés esetén) nyelvvizsga-bizonyítvány van, amelyet az állam elismer. Minden 2000. január 1. előtt szerzett állami nyelvvizsga-bizonyítvány automatikusan államilag elismertnek minősül 2000. január 1. után is.

a vizsgázók nyelvi teljesítményét mindennapi tevékenységek és élethelyzetek körében mérő egy- vagy kétnyelvű nyelvvizsga.

szintenként legalább négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése). A közvetítési (mediációs) készségeket nem méri, ennek következtében ezek a készségek a vizsga végeredményét nem befolyásolják.

írott szöveg értése, íráskészség. A közvetítési készség mérése tartozhat a szóbeli és az írásbeli készségekhez is, függően a vizsgarendszerben elfoglalt helyétől.

szintenként legalább öt készséget mérő (beszédértés, beszédkészség, íráskészség, írott szöveg értése és közvetítési készségek) nyelvvizsga.