Misztikus, szent, isteni, természetfeletti, transzcendens. A régészetben például szakrális jelzővel illetik a kultikus helyeket és kegytárgyakat, a templomokat.

Fémtárgyak felületét borító, egyformán ismétlődő aprólékos díszítés készítése.

Komárom területén, a Duna jobb oldalán található Szőny helyén volt jelentős római kori katonai tábor és polgárváros, amely  az Aquincum-Arrabona közötti fontos út közbenső állomásának szerepét is betöltötte. Neve a kelta brig (erőd) szóból származik.

szertartásos, a vallás által előírt.

 Az őskor hármasfelosztásában a kőkor és a vaskor közötti időszak. Közép-Európában a Krisztus előtti 2700 és 850 közötti időre helyezhető. Jellemzői: a társadalmon belül elkülönült, a távolsági kereskedelmi kapcsolatokat ellenőrző fegyveres vezető réteg, magas szintű bronzművesség.

A hosszabban időző katonai táborokat körülvevő telepeket jelöli, amelyek fabódéiban, sátraiban, vagy kőépületeiben a magukat a légióhoz tartozónak sorolt személyek (például markotányosnők, szatócsok) ütöttek tanyát.

A bronzkorban kedvelt, a százhalmok tájékán is honos hüvelyes főzeléknövény.

A Kr. e. III. században a Kárpát-medencébe érkező, alapvetően földműveléssel foglalkozó kelták 12 törzsének egyike. amely eredetileg a Rába környékén élt,  és Kr. e. 60-50 táján vándorolt  a mai Pest, Fejér, Tolna megye területére. A törzsnek saját pénzverése is volt. Az első pénzverőiket  egykori Citadella környéki telepük közelében találták.  Era [..]

Százhalombatta egykori tanácselnöke (1960-1970), majd tanácselnök-helyettese (1970-1990). Az ő kezdeményezésére alapította a város 1987-ben a „Matrica" Múzeumot. A múzeumi gyűjtemény alapját elsősorban a 60-as, 70-es években folytatott nagy építkezések során megbolygatott régészeti lelőhelyekről előkerült és begyűjtött leletek jelentették. Fer [..]

A nyugat- és közép európai korai vaskor Kr. e. 750-450 közötti időszaka. A kultúrkör névadó lelőhelye a felső-ausztriai Hallstatt, ahol 1846-ban egy őskori sóbányához tartozó gazdag vaskori temetőt fedeztek fel.