A XIX. században elterjedt acélgyártmány, mely úgy készült, hogy a rúd alakú kovácsvasat faszéndarabkákkal érintkezésben tartósan hevítették és pedig olyan hõmérséklet mellett, melynél a termék még nem olvadt meg, kb. 1100 ºC-al. A mûvelethez lombos fából (nyír, tölgy, bükk) készült friss 3-8" nagyságúra szitált faszenet használtak.   [..]