1 |
vezetékductus, duct
|
2 |
vezeték(vez-et-ék) fn. tt. vezeték-ìt, harm. szr. ~e, 1) Azon eszköz, melynél fogva valamit vezetnek, pl. kötõfék, kantár, kötél, póráz. Vezetéken vinni a lovat. Vízvezeték = csatorna, melyen [..]
|
<< vetélés | vezikula >> |