1. vérrokonságon alapuló törzs az ókori Görögországban. – 2. közigazgatási egység az ókori athéni államban. A Kr.e. 6. sz.-ban Kleiszthenész reformja során 10 phülét hoztak létre, melyekben a [..]

     (gör. ’vezető’): a legfőbb állami tisztviselők neve az ókori Athénban. Kr.e. 683-tól évenként 9 ~t választottak, akik az államigazgatás különböző területeit irányították. A hellenisztikus kortól [..]

a köztársasági intézményeket megtartó, de lényegében monarchikus államforma a Római Birodalomban (1–3. sz.) A principátus intézményét Augustus (Kr.e. 31–Kr.u. 14) teremtette meg, aki mint az állam „el [..]

(gör. főparancsnok): 1. politikai hatalommal is rendelkező katonai főparancsnokok az ókori gör. városállamokban. – 2. a hellenisztikus államokban a tartományok elöljáróinak címe. – 3. a Bizánci Biroda [..]

a Földközi-tenger környékén élő népek történetének és kulturális fejlődésének Nagy Sándor makedón uralkodó (Kr.e. 336–323) hódításaitól az utolsó hellenisztikus állam, Egyiptom bukásáig (Kr.e. 31) ter [..]

1. általános értelemben három személyből álló testület. – 2. két politikai szövetség az ókori Rómában. a.) Julius Caesar (Kr.e. 100–44), Marcus Licinius Crassus (Kr.e. 115–53) és Gnaeus M. Pompeius (K [..]

     (’nép’) 1. polgárjoggal rendelkező vagyontalan szabadok (köznép) az ókori görög poliszokban (városokban) – 2. A Kr.e. 6. sz-ban közigazgatási egység az athéni államban.

(többség): az orosz szociáldemokrácia radikális irányzata. Az elnevezés az Oroszországi Szociáldemokrata Párt brüsszeli kongresszusán (1903) keletkezett, ahol a mérsékelt álláspontot képviselő csoport [..]

bevezetés (görög dráma eposzi kelléke).

   az ifjak beavatási szertartása az ókori Spártában. A katonai kiképzés és nevelés fontos eleme volt; ennek során egy késsel és kevés élelemmel felszerelve „el kellett ejteniük” minél több helótát, a [..]