kisd. alakban a, elsõ bötü a magyar ábéczében, honnan átv. ért. jelenti az ismeretek elsõ elemi, vagyis legalsóbb fokát, e közmondás szerint: Még az öreg A-t sem ismeri. Hangmértéke i [..]

távolra mutató szócska, mely bizonyos távolságra vonatkozó szóknak mintegy nyomatékot ad, p. ott van a! oda menj a! olyan a! úgy a! ellentéte a közelremutató e: itt van e! ide jõj e! ilye [..]

névelõ, önhangzóval kezdõdõ szók elõtt toldva az, p. a király, az úr; terjedt régi nyelvszokásból, de mai tájejtés szerint is mássalhangzó elõtt is gyakran marad az, p. az királyt m [..]

az egyes harmadik személynévmás (õ) módosított alakja, és pedig 1) a birtokragozásban, mélyhangú nevek után, mint: bor-a, lov-a, haj-a, zug-a; hosszú á után zártabb hangú: ház-a (o), [..]

idõrag, mely mélyhangú igékbõl úgynevezett félmúltat képez: száll-a, jár-a, gondol-a, mutat-a, mely egyszersmind a harmadik személyt is rejti magában, mely a többesben an (= ön) alakban [..]

az õ ó rag, mint részesûlõi képzõ módosított, illetõleg rövidített alakja, mely képez részint fõ-, részint mellékneveket 1) élõ igékbõl: csusz-ó csusz-a, csoroszl-ó csoroszl-a, [..]

csupa kihangzásféle toldalék, mely az illetõ gyök vagy törzs értelmét nem módosítja, p. szigony-a, rapos-a, ap-a, any-a, báty-a, zúz-a (a tiszai vidéken, mely a Duna mellett: zúz); ilyen [..]

isz. mely különféle kedélyállapotot fejez ki, s értelmét a hangoztatásból ismerni meg. a) Meglepetésre, megütközésre, véletlen benyomásra mutató, illetõleg figyelmeztetõ. A!,mily zaj [..]

több helynév gyöke, u. m. Aba, Abaliget, Abács, Abád, Aba-ujvár, Abaj-homok, Abara, Abod, Abód, Abláncz, Abda, Abony, Abos. Eredeti jelentése meg nem határozható, mennyiben csak régi oklev [..]

elvont gyök, melybõl a festetlen, szûrnemû durva fehér posztót jelentõ aba származott, 1. Aba; 2. Valószinû, hogy az eredetileg tajtékot (spuma) jelentõ hab szóval egyeredetû, mennyiben [..]