A legnagyobb víz (LNV) fölé érő, tehát a hullámteret természetes módon határoló partalakulat.

A folyó árterének természetes vagy mesteréges elhatárolásokkal elkülönülő rész-vízgyűjtője, amelyet az öblözeti szakaszon a mederből kilépő árvizek (védművek nélkül vagy azok tönkremenetele esetén) el [..]

A töltésre ható egyoldalú víznyomás hatására a töltés (gát) mögött, a mentett oldalon alulról fölfelé irányuló szivárgásokból, (áramlásból) kialakult, koncentrált, finom szemcséjű talajjal kevert vízf [..]

Három vagy több települést érintő, fővédelmi művé nyilvánított (térségi) árvízvédelmi vonal (töltés, fal, magaspart, árvízcsúcs-csökkentő tározó, árapasztó csatorna), továbbá a folyó nyílt árterében f [..]

Az 2000/60/EK vízkeret irányelv szerint meg kell akadályozni vizek állapotának romlását, illetve meghatározott időn belül (általában 15 év alatt) el kell érni a vizek “jó állapotát”; amely a természet [..]

A természetben előforduló vizek megjelenési formáival, okozati összefüggéseivel, mennyiségi értékelésével és állandó körforgásának törvényeivel foglalkozó tudományág

Az emberi tevékenység során bekövetkező váratlan, hatásában jelentős, nem szándékosan okozott esemény, amely veszélyezteti az emberi egészséget vagy a környezetet.

A folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti – vagy ahol töltések nincsenek, a magaspartok közötti – terület.

A védekezés felkészülési vagy végrehajtási időszakában épített mű: nyúlgát, jászolgát, megtámasztó vagy buzgárt hatástalanító homokzsák építmény, hullámzást és elhabolást csillapító rőzseművek, ideigl [..]

A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. Törvény 42. § (19 BEKEZDÉSÉNEK C9 pontja alapján a lakosság védelme érdekében a Kormány az “óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság rias [..]