az írástömb és a lapszél közötti be nem írt felület. Megkülönböztetünk bal, jobb, felső és alsó margót.

egyik oldal vagy testfél előtérbe helyezése a másikkal szemben.

irányultságot jelent a grafológiában, ami megmutatja, hogy az író személy az írótér bal, avagy jobb oldalán időzik-e szívesebben.

Az írás mozgás. A kézmozdulatok az íróeszköz közvetítésével egy produktumot hoznak létre az írófelületen, például a papíron. A kézmozgásunkat viszont az agyunk irányítja, mint minden tevékenységünket. [..]

Az aláírás az írástömb kitüntetett sora, a szövegtömb után áll és attól általában térben elkülönül. Az aláírás egyéni, csak minket képviselő, ránk jellemző vonalrendszer, és a legtöbbet rögzített írás [..]

A magyar abc kétzónás betűinek a középső zónából lefelé kinyúló része, általában szárak (f, p) vagy hurkok (g, j, y).  Az alsó zóna az anyagi világ és az ösztönök területe. Itt mutatkoznak meg az anya [..]

Mindkét kezét egyformán használó. Ambidexternek nevezik az olyan embert, aki a jobb és bal kezével is ugyanolyan ügyes. Az ilyen embereknél egyenlők a két oldal képességei, egyformán jól ír, rajzol, s [..]

Az arányosság a formák eloszlásának harmóniáját, rendjét jelenti az írásban. Arányos az az írás, amelyben nincs kirívó ritmuszavar. Az arányosság szoros összefüggésben áll a szabályossággal, de nem az [..]

lefelé nyitott, felül ívelt félköríves vonalforma. A normaírásban ilyen az „m, n”.

a betű törzsvonalát, vagy a betűtestet átmetsző vízszintes vonal. A kisbetűk közül a t és az f-nek van áthúzása, de sajátos betűalakítások révén esetenként a „z” betűnél is feltűnhet. Az áthúzás meger [..]