1 |
ocsúa kenyérgabona tisztításakor elkülönített, aszott, törött szemek és gyommagvak keveréke. Takarmányértéke, összetételétől függően, igen változó. Étrendi hatása többnyire rossz.
|
2 |
ocsú(ocs-ú) fn. tt. ocsú-t, tb. ~k. A gabonának lazája, léhája, hitványa, toklászos hulladéka. Az ocsút fölözõvel leseperni a felszórt gabonáról. Ocsút adni a baromfiaknak. l. OCSÓ, (1).
|
3 |
ocsú
|
4 |
ocsúa kicsépelt gabona szemetes, törmelékes maradéka
|
<< Nyugdíjbiztosítás | oktánszám >> |