Rendezvényekkor régen sok lovaskocsi várakozott a késő estébe átnyúlva az utcán. Pesten vagy vidéki városokban településeknben ilyenkor már csak a gázlámpák vagy csak a hold világítottak, mulatozás hangja szűrődött ki. Szegény lovaknak vizelnie is kellett a hosszú egyhelyben állás miatt. A hímek olykor kicsit elernyedtek és lellógott a kieresztett 'szerszámuk'. Az utcán későn már nem járt senki és ez a látvány az eredendő alapja a szólásnak. Tehát nem történik semmi, nincs érdemleges dolog , csak "lófasz és esti fény".

A szólás jelentése egyáltalán nem a 'sikertelenség' . A jelentéstartalom pontosan az, hogy : 'Minden maradt a régiben, unalom a végletekig, nincs semmi érdemleges, semmi lényeges nem történik a helyzet unalomig változatlan'.
Az 1-es magyarázat a helyes a többi teljesen helytelen és a jelentés eltorzítása.
Minden más magyarázat csak a magyar beszédben történő helytelen alkalmazás! Pl. egy gyakori helytelen alkalmazás, ami nagyon sokszor felüti a fejét a köznyelvben , akár a televíziókban is, amikor azt mondják, hogy "Lándzsát tört mellette" ennek a helyes használata az, hogy : "Pálcát tör felette" az az el lett ítélve és a középkorban ez egyenértékű volt a halállal.. Az is helytelen használat, hogy "nem enged a 21-ből". Nos ebben az esetben a helyes használat az, hogy: "Nem enged a 48-ból". Egy kis történelem tanulás is kell ezekhez és ismerni a népi szólásokat és azok eredetét és jelentését.

Sikertelenség kifejezése. - Sikerült beüzemelni az új gépet? - Áhh, lófasz és esti fény. Valami elszállt benne örökre.  

A sikertelen kísérletek egyike.
taMás