Természetfeletti lény.

(lásd végül), fn. tt. isten-t, tb. ~ìk, harm. szr. ~e. 1) Széles ért. nagyerejû felsõbb lény, mely a világ változásai és emberi sors okozója s intézõjeül tartatot a müveletlen és érzéki emberek által, [..]

atya, teremtő, mennyei atya, mindenható, úristen, úr, istenség, legfőbb lény

A minden létezõ egységes, teljes halmaza, az egész együttes teremtés, idõtõl függetlenül.

„Isten az egész világ teremtõ Ura, és mi Mennyei Atyánk.” „Isten maga a szeretet.” (Katekizmus)   Már az Ószövetség idejében is több mindent tudtak az Istenrõl. Tudták, hogy lélek, hogy örökké él, hog [..]

az összes vallásban a Legfőbb Lény, metafizikailag minden lét végső alapja és oka, az Ószövetségben Jahve, az Újszövetségben a három isteni személy, az Atya a Fiú és Szentlélek egy lényege. Minden lét [..]

a magyar nemzet →himnusza. - Az ~t maga a nép avatta nemzeti himnusszá, mert törvénybeiktatása csak az 1990:XLIV. törv. 75. §-ával történt meg. Mo-on az ~ előtt koronként és vidékenként más-más egyh. [..]

Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi. Számos vallási irányzat al [..]