1 |
esküvô(es-k-ü-v-õ) fn. tt. esküvõ-t. 1) Személy, ki esküszik. 2) A házassági eskütételnek szertartása. Esküvõre menni. Esküvõrõl jönni. Falusi esküvõ. "Majd ha ezen átesünk, A templomba költözünk Esküv [..]
|
2 |
esküvôlakodalom, lagzi, menyegző, házasságkötés, nász, frigy, egybekelés
|
3 |
esküvôházasság szentségének kiszolgáltatása, a →házasságkötés ünnepélyes formája. Nevét az új férj és feleség hűségesküjéről kapta. A szentmise szertartásába foglalt ~ a →nászmise. - Helye rendes (és ünnep [..]
|
4 |
esküvôHivatalos Ügy. Leány, vagy nõtlen ember álmában esküvõn lenni: házasságkötési szándék, amit a környezeted elõtt titokban tartasz. Házasember álmában az esküvõ: veszekedés, szemrehányás. [..]
|
5 |
esküvôhívhatjuk menyegzőnek is. A házasságkötés megünneplése, általában a szertartás napján van, ám előfordul, hogy valami miatt nincs szertartás, vagy nem “valódi”. A házasulandók meghívják a rokonaikat, i [..]
|
6 |
esküvôHivatalos Ögy. Leány, vagy nôtlen ember álmában esküvôn lenni: házasságkötési szándék, amit a környezeted elôtt titokban tartasz. Házasember álmában az esküvô: veszekedés, szemrehányás. [..]
|
<< esernyô | esô >> |