1 |
eg én
|
2 |
egragozott állapotban az ég mint ékvesztõ fõnév módosúlata pl. eg-et, eg-ek, eg-en v. ég-en. l. ÉG.
|
3 |
egelvont gyöke 1) egér szónak és származékainak, rokon üg vagy ug gyökökkel (üget vagy ugor szókban); 2) egész szónak és származékainak s ez értelemben rokon ìgy vagy mìg szókkal. 'Meg' is táj [..]
|
4 |
egbrennen, brannte, h. gebrannt
|
5 |
eg(ég) 49., 50. [levegő, levegőég]
|
6 |
eglángol, lángokban áll, izzik, parázslik, tüzel, lobog, pislákol, égbolt, égboltozat, mennybolt, édenkert, paradicsom, mennyország szégyelli magát, pirul világít, ragyog
|
7 |
eg Egyiptom
|
8 |
egEuropäische Gemeinschaft
|
9 |
eg, égboltozat, menny (lat. firmamentum): a Szentírásban a világ 'magasságbeli' része; átvitt értelemben a hívő ember reménye, mert Isten lakóhelye. - 1. Az ÓSz-ben a világ a földből és égből [..]
|
10 |
egA földi nézőpontból a magasban boltozatként ható térség, a maszkulin elv, a megtermékenyítő erő jelképe. A női →föld ellentétpárja és társa a szent nászban. A világtojás felső része. Az ég és a föld s [..]
|
11 |
egbrennen, brannte, h. gebrannt
|
<< ikki | júst >> |