1 |
débilOrvosi értelemben értelmi fogyatékos. Szlengben bolond, ostoba, idióta, flúgos.
|
2 |
débilOrvosi eredetû szó. Azokra a betegekre használják, akik vmely elmebajban szenvednek. A mindennapi életben viszont a furcsán viselkedõ emberek kiváló jellemzésére szolgál.
|
3 |
débilGyengeelméjű, fogyatékos. A 'debilis' orvosi szakszóból jött. Lásd még: dinka | gyík | hikomat | kevés | taigetosz pozitív | tejfölivadék
|
4 |
débilgyenge
|
5 |
débilgyengeelméjű
|
6 |
débil gyenge | fuerte
|
<< SZTK | komplementer >> |