1 |
böszmebuta, ostoba ÚMTsz. Általános népi szó.
|
2 |
böszme(jelző) Nagy darab, testes.
|
3 |
böszmefaragatlan, együgyű
|
4 |
böszmenagyon nagy, ám igen egyszerû eszme
|
5 |
böszme(bõsz-me) mn. tt. bõszmét. 1) Bõszült, bõsze, aki dühös indulattal mindennek vakon neki megy. 2) Túl a Dunán, nevezetesen Vasban és Szalában, am. tompa eszû, buta, ostoba, pimasz. Ez értelemben véve g [..]
|
6 |
böszmeTájszó, a Kisalföldön a több mint buta embertipust jellemzi. A buta és az ökör szellemi egyesülését egymást megtermékenyitő keverékét jelenti.
|
7 |
böszme '''oktalan''' | '''ormótlan''', nagy méretű | '''pimasz'''
|
<< rejecter | auditor >> |