1 |
POSZOG(posz-og) gyak. önh. m. poszog-tam, ~tál, ~ott. Susogó lassu hangon mennek el tõle a bélszelek, csendesen fingik.
|
2 |
POSZOG(pösz-ög) gyak. önh. m. pöszög-tem, ~tél, ~ött. Félig siró hangon ejti ki a szókat, mintha pösze volna; rokon mind hangokban, mind értelemben piszeg szóval. V. ö. PÖSZ, PÖSZE, PISZEG.
|
<< POSZMÉH | POSZOGÁS >> |