1 |
MOKOG(mok-og) önh. m. mokog-tam, ~tál, ~ott. Akadozva, értelmetlenül ejt valamely tompa, mo-moféle vagy mok orrhangot. Mint hangutánzó rokon a makog, moczczan, mukkan, a latin mutit, mussít, a német mucken [..]
|
2 |
MOKOG(mök-ög) önh. m. mökög-tem, ~tél, ~ött. Mély hangon: mokog, makog; l. ezeket.
|
<< MOKCSA | MOKOGÁS >> |