(kar-aj-só) mn. tt. karajsó-t. Csalóközben am. valamely karaj szélén, végén levõ, szélsõ. Olyan alkatú mint hátulsó, utolsó, szélsõ, végsõ stb. melyekben a só sõ am. esõ (hátul esõ, utól esõ vég[ül] e [..]