1 |
HÜfeláldoz
|
2 |
HÜfeláldoz
|
3 |
HÜlásd Head circumference
|
4 |
HÜhangutánzó gyök, mely tompa, mély fuvó hangot fejez ki, s megvan a hucs, huh, huj, húny, hup, hur, huty hangutánzó törzsökökben, továbbá a huall, hull, hupog, hurgya, hurogat, hurút, husáng, húgy, húr [..]
|
5 |
HÜindulatszó, melylyel hajtják, ûzik a disznókat: hu ki! hu be az ólba! A malaczokra nézve: hü ki! hü be! Máskép: hucs, hücs.
|
6 |
HÜv. HÛ, fuvást jelentõ hangutánzó, melyet indulatszó gyanánt használunk, midõn valakit v. valamit mintegy fúva, tovább menni sürgetünk, különösen gúnyolva vagy megvetõleg ûzünk. Innen 1) Élünk vele a s [..]
|
7 |
HÜv. HÛ, elvont gyök, melybõl a hü-ely, hü-v-ely v. hû-v-ely, hü-v-ely-k származékok erednek. Rokon a magasságot, fölszint, takarót, födõt jelentõ ha, ho, haj, héj szókkal.
|
8 |
HÜv. HÛ, elavult fn. mely ma csak származékaiban: hües, hüves, hüvös, hûs (= hü-ös), hût (= hü-ít), hûl (= hü-ül) stb. használtatik. Jelent hideget, vagyis a lég mérsékletének azon fokát, mely az állati [..]
|
9 |
HÜl. HÜ, (1), (2), és (3).
|
10 |
HÜbámulást, meghökkenést jelentõ indulatszó, mely által lélekzetünket visszafelé húzzuk, mintegy beszíjuk a levegõt, s ez által különbözik a hajtást, üzést, fázást jelentõ hü v. hû szócskától, mert ebbe [..]
|
11 |
HÜmn. mely nem egyéb, mint az öszvevont hív. Amaz leginkább csak mássalhangzón kezdõdõ ragokkal és képzõkkel használtatik, pl. hû-nek, hû-tõl, hû-ség, hû-telen. Ellenben a hiv minden raggal párosúl és k [..]
|
12 |
HÜmint õ harmadik személyi névmás gyakran eléjön Báthori Bibliájában, ragozott állapotban is: hûket (= õket), hûneki (= õneki) stb. Az û tájdivatos, õ helyett, a h pedig csak lehelleti jegy, mint Szalay [..]
|
13 |
HÜMagyarország Internetes hálózati országkódja. Eredetiben: Hungary.
|
14 |
HÜHungary
|
15 |
HÜ Magyarország
|
16 |
HÜ
|
17 |
HÜIsten, Õ. T. L.: R, K, K, Az O. B.:125. o.; 151. o. 131. lj.; 345. o.; 408. o. 206. lj.
|
<< HÚZSOL | HÛ >> |